Fizu nap, nagy bevásárlás, reggel 9, Intersmár.

Édesanyukám akkora listát írt, hogy percekig csak néztem, néztem.. és néztem.  Nincs gond, szeretjük a kihívásokat, SPORTEMBER vagyok, szóval simán hazacipelem a sokmindent. Meg szeretem a rejtvényfejtést, számmisztikát, kódfejtést, főleg az egyiptomi hieroglifákat amiket muter a papírokra szokott vésni. Szóval mind a testet, mind az elmét megtornáztatom reggel. Mosoly az arcomon, ami konstans csökken a sorok közti keringéssel.

Baromi elszánt vagyok, nagyrészt mindent meg is találok, amit el tudok olvasni. A kihívást jelentő kacifántos betűhalmaz egy részét a végére hagyom.  Néha-néha célba érek, és ez boldogsággal tölt el.  Pont egy ilyen boldogságos periódus közepén egy 70 körüli mami belém bombázza a kosarát. Csodás pillanat, a vesémet úgy telibekapja hogy majdnem beleesek a fagyasztós pultba. (nemgáz hibernáljuk a szervkereskedőknek)

Meg az se gáz, hogy kb 10-en vagyunk ebben a kurvanagy áruházban..  dehát tömegvonzás van, miért ne? bátran kezdeményezzünk közelharcot.

 Lássuk a listám kiemelkedőbb pontjait: (anya én így szeretlek)

- hagyma

(oké, de milyen, és mennyi??)

- Nagyobb sajt

(hm...)

- Lecsó

(háááátt öööö.. - később rájöttem, hogy azért olyan hosszú a lista, mert vannak itt elképzelések, meg vágyak-álmok, megvalósításra váró feladatok, összetevők, meg már összetett ételek, amit majd így alapjaiban összeteszek fejben. Szóval hogy tisztán lásd a problémát: összevásárolod a paprikát meg a sok cumót, aztán amikor meglátod a lecsó feliratot 3 oldallal lejjebb -  másfél órával később, akkor elkezdesz a lecsóhoz is megvenni újra mindent. :) És láss csodát: egy ilyen befőtt cumó kellett, szóóóval szépen pakoljál vissza mindent. Nem, nem kértem telefonos segítséget, mérhetetlen zsenialitásom vezetett rá a megoldásra.)

- zazzsdzszszu 70 dkg

(örök rejtély)

- 1 hús

( no comment)

És a kedvencem:

LAZA NYA 

...hagyok időt....

...még...

igen! Lasagne, ezaz!!

Láttam frankó tepertőt. Már tök régóta ennék frankó tepertőt. Imádom ám az ilyen baromi egyszerű dolgokat, mint a parizeles szenyó, hagyma orrvérzésig, ééés a tepertő. Szóval azonnal elöntötte az Endorfin a testem. :)

Eztán:

Sose értettem, miért hurcibálják haza a banyák a bevásárló kosarat, de ma megértettem ezt is. Hát mert nincs más lehetőség, sportemberség ide vagy oda, nem szégyen a tolás, de biztos ;)

Hazajöttem, és még rágyúrtam erre a sportember dologra a tepertőzgetéssel.  Ahogy nézem ezt a tepertőt, valami bekattan, világosság gyúlik, VÉGRE MEGÉRTETTEM:

A TEPERTŐ AZ ÁLLAT SZÉLE