Eljött a nagy nap, megint fiatalabb lettem egy évvel. A kis barátnőimmel nagyon készültünk, hogy ezen az estén ugyanazt csináljuk amit általában mindig. Természetesen (ahogy az lenni szokott) különös érzékem van ahhoz, hogyan rontsak el különleges napokat, programokat. 

Nekem már délután 5-kor elkezdett fájni a fejem, de nemgázos, majd ráalszok egy kicsit. Szóval próbáltam ráaludni, de nem ment. Okés, dúrjunk be gyorsba egy kataflámot, majd biztos elmúlik, és jöhet a vigadozás.

Már este 9, de nemhogy múlik a fájdalom.. mégrosszabb.. Szóval elkezdtem vegetálni itthon a székben. Húú faszom milesz most.

Jobbra fordítom a fejem, megfordul a világ. Balra fordítom, visszafordul. Szóval ilyen vakmerő játékot játszom, hogyan lehet legyűrni a fájdalmat minimális mozgással. Nekem meg már írnak a csajok, nemsokára randizunk, kaparjuk össze magunkat. Hát ők még nemtudják, hogy valami Alien bújkál a fejemben, amit egy közönséges gyógyszerrel nem lehet száműzni.

Szóval elkezdek készülődni, szabályszerűen suhanok a lakásban, még a térdem se merem megmozdítani, robotozok is kicsit, meg levitálok is. Kipróbálok mindenfajta mobilizáló megoldást, ami a lakás egyik részéből a másikba visz át, anélkül hogy a fejemben lévő Alien támadást indítana a koponyámban.

Muter meglát:

- Te mit csinálsz?

- közlekedek!

- Te ITTÁL?

- Nem ittam, fáj a fejem.

- Vettél be gyógyszert?

- Vettem.

- És ITTÁL RÁ?

jó hagyjuk..

Valóban úgy nézek ki mint aki Chillout partin van, a szemem kétfelé áll, a fejem nem mer megmozdulni, a testem meg valami különleges kultúrmozgást vesz fel, amit nem lehet meghatározni.

Szóval zuhany közbe becsorgatok egy kis vizet a fülembe, had igyon az Alien, hátha megszán, és kussol.

Természetesen ez sem hat.

Kiveszem a különleges szülinapi estémre behűtött édes cuvée-met, és elvánszorgok a villamosig. (igazi kihívást jelent a séta magassarkúban, kicsit Chillout-osan)

Megjelenek a főtéren, ahol a tavaszi estében szeretnénk előmelegíteni a lányokkal. Természetesen nincs ott senkisem, csak én egy üveg borral.

Kurvafasza én és az Alien.

Na így nagy lazába elkezdek borozni, (hátha ennek az Alien jobban örül) de ettől meg egészen meditatív állapotba kerülök. 

Néznek az épp arra sétáló emberek, ki ez a drogos kurva?! 

Nekem meg annyira fáj a fejem, hogy még mosolyogni se tudok ezen. Jönnek a barinők, látják valami nem 100-as.

Óhát boldog szülinapot, ölelgetés.

Mesi lazán belehuppan jószándékból az ölembe, amivel elszorítja az Alien maradék vérellátását.

Átadják az ajándékokat, énmeg annyira szeretnék mosolyogni...

de szerintem lebénult az arcom.

szóval tutkóra senkisem hitte el hogy örülök az ajándékoknak. Pedig még sírni is akartam (mer' én olyan elérzékenyülős sírós vagyok) de persze a könnycsatornáim is befagytak.

Megjön Zsuzsa is, kérdezi sokat ittam-e. Nem bazeg, épp levitálok, chilloutolok, belőttem magam, szóval betorzultam az kurvaég.

Na ad nekem mégegy gyógyszert, majd ez jólesz meglátod.

(persze a csajok, nem lacafacáznak, elkezdenek iszogatni, én meg ülök mint egy benyomott kurva, és várom hogy üssön már ki a gyógyszer) ...természetesen sikertelenül.

Szóval feladtam, és sürgős ütemben elkezdtem inni a cuvée-m. Aminek az lett a következménye, hogy dimenziót ugrottam, és majdhogynem látomásaim voltak. Komolyan, magam sem tudtam eldönteni, hogy részeg vagyok, vagy csak spontán überlaza.

Na indul a kocsmatúra, aminek szintén az lett a következménye, hogy belepréselődtem azonnal valami székbe, és nagy flegmába előadtam mindenkinek hogy nekem fáj a fejem, szóval annyi hülyeséget beszélek össze, amennyit csak akarok. Mivel itt nem volt túl sikergyanús a partytime, átléptünk egy másik helyre, ahová végül már kedvem sem volt bemenni. Szóval dekkoltam kint a kocsma előtt egy félórácskát, és figyeltem ezeket a fenemód józan fiatalokat.

Najóvan jányok, húzok a gyrosos Sanyihoz. Kajálok egy kurvajót. (az Alien megetetésével még nem próbálkoztam)

És még éppen csak megfogant ötlet... a fejfájás ELMÚLT.

NADEKIBASZOTTÜBERKURVAJÓ!

Eszek egy frankót, és zúzok majd táncolni a jányokkal. Minden király lesz.

Kezdem az emlékeimet is visszakapni az elmúlt 2 óráról.

- SZIAAAA SANNNYII! Adjál már egy gyorst, már nem fáj a fejem!!

Sanyi nem sajnálja, telekúrja a gyrosom minden földi jóval.

Megeszegetem.. bár a felénél kezdem érezni hogy valami nemstimmel...........

Szóval igen, a Jóisten elintézi hogy tartalmas és vidám szülinapom legyen. Az Alien a fejemből a gyomromba vándorolt, és valami monumentális erővel produkál egy kis (KURVANAGY) hasfájást.

Káromkodhattam volna is, de művelt, értelmes lány révén: NEM TETTEM.

Helyette leültem a gyrosos melletti lépcsőre, és türelmesen megvártam, míg ez a fájdalom is szertefoszlik az éterben. Néha-néha egy előttem elsétáló pasas bebámul a szoknyám alá, észre is veszem, hogy talán miniszoknyában nem kéne így ülni, ahogy ülök, de egy laza rendőrös kézjelzéssel tovább irányítom.

Idővel a fájdalom végre elmúlik, én meg azon kapom magam, hogy leült mellém az összes pajtásnő, és fergeteges szülinapi, betonon ücsörgős, péntekesti mókaestet, stand-upot, x-faktort tartunk.

Mesi meg is mondja, hogy az ő neve ezután: APÁLY (mert abba benne van hogy APA!!?)

Hagyjuk...  Ne akard megérteni... Totális kiégés.

Azthiszem ezt a szülinapot, a büdöséletbesohasem fogom elfelejteni.

Minden ellenségemnek ezután szülinapi Alient küldök.