Csodák csodájára véget érni látszik az "Éld túl a 2 évet" játékunk.

A játék lényege:

Elkezdeni egy egyetemet, mellette pedig egy munkát, ahol folyton-folyvást 12 órázol.

Aztán találj egy távkapcsolatot (ha lehet más országban), szeress bele, és várj úgy 8 hónapot.

Ha letelt a 8 hónap, éld túl hogy elküldenek az állásodból. Ettől pánikolj be, és egy hét leforgása alatt költözz fel Pestre. (Mellette csináld meg az összes egyetemi vizsgád)

Pestre költözésed második napján, kezdj el egy másik munkát.

Közben alakítsd át a távkapcsolatot együttélésre.

3 hónap együttélés és meló után, vágj bele a szeptemberi kezdésű egyetemi félévnek és kezdj el ingázni a két város között.

Tanulj meg minél többet aludni egy vonaton.

A hét első felét töltsd Pesten, a második felét Debrecenben.

Fél év ingázás után merd kimondani, hogy nem megy tovább.

Hagyj fel az állásoddal, sírjál sokat, de áldozd be az egyetem oltárán a munkát amit szeretsz.

Költözz vissza Debrecenbe.

Alakítsd vissza az együttélést távkapcsolattá.

Kezdj el egy 3 hónapos egyetemi gyakorlatot a Börtönben. (Igyekezz, hogy amiket látsz ne rázzon meg nagyon.)

Tartsd életben a kapcsolatod.

Mellette járjál órákra.

Hétvégente menjél a pasiddal lakást nézni.

Úgy 30 lakást nézni.

így elmondhatod minden hétfő reggel, hogy ki vagy mocskosul szarva

Viseld el az emberek tekintetét amikor elmondod nekik, hogy házat vesztek.

Próbálj meg nem veszekedni a pasiddal.

Próbálj meg nem elköltözni.

Próbálj meg aludni.

Hétköznap járj a börtönbe, mellette írj szakdolgozatot, hétvégén pedig járd be fél Pestet egy értelmes lakásért.

Ne borulj ki!

Tudd meg, hogy nem vesznek vissza az állásodba amit otthagytál.

NE BORULJ KI.

Találjatok egy házat amit mindketten imádtok, ugyanakkor fogadjátok el, hogy az eladó egy köcsög, aki csak méregdrágán adja oda a házat.

------------------------------------------------------------------------------

Ezen a ponton elérkeztünk az "Éld túl a 2 évet" játékunk utolsó hónapjához.

Az utolsó hónapot csak arra szánom, hogy bejárok az óráimra, felkészülök az államvizsgámra, és próbálok lazítani, hogy utána teljes erőbedobással visszaköltözhessek Pestre, és elkezdhessek egy komoly munkát, és életet.

De addig is: élem a mihaszna egyetemisták faszlógató napjait, egy kis nagy tanulással megspékelve.

Kemény meló rávenni magam, hogy igenis üljek a seggemen és ne csináljak semmit sem. Lassan 2 éve várom ezt a hónapot, amikor végre leengedhetek egy kicsit.

Számtalanszor megfogadtam, hogy pihenek a nagy hajtásban, de sosem sikerült. Ígyhát eljöttek a várva várt napok, és el kellett kezdeni SEMMIT CSINÁLNI.

Mégcsak második napja tart, de már most kezdek becsavarodni tőle. A mai napon olyan 3 órán át bármultam a monitort.

Felvettem egy könyvet, aztán letettem.

Sétáltam egy órát a parkban. Aztán leültem és néztem magam elé.

Nyomtam egy másfél órás cirkuszt itthon, hogy milyen szar az élet.

A változatosság kedvéért veszekedtünk félórát a pasimmal telefonon.

Aludtam napközben egy órát.

Egy korsó sört is ittam Ricsi barátommal, de csak szomorú lettem tőle. hiába, már én sem vagyok a régi.

Megnéztem 3 Éjjel-Nappal Budapest részt.

Megnéztem egy Való Világ részt.

Az agyam öngyilkos lett.

Aztán rájöttem, hogy kurvára elfelejtettem milyen pihenni és kikapcsolódni.