Szomszédok 2.

 2013.04.02. 14:26

Szóval a Jehováék mellett lakik a dilinyós Judit meg az anyja. 

Egyik sem egy 100as égő, olyan frekvencián beszélnek, hogy te még olyat nem hallottál. Mindig lehet tudni hogy mikor jön haza a dilinyós Judit, mert zeng az egész lépcsőház a kiabálásától.

- Anyaaaa megjötteeeeem! Nyiiisd már ki az ajtóóót! NEMHALLODD?? NYISD MÁÁR KII!

.. és nyomja, nyomja azt az átkozott csengőt, amit minden nap megfogadok hogy kikötök a picsába. 

A dilinyós Judit anyja meg ordít neki, hogy HALLOM!! MEGYEK MÁÁÁR!, de még fél óra szokott eltelni míg beengedi a lányát. Amúgy a dilinyós Judit 35 körül járhat, pont úgy néz ki mint az anyja, csak fiatalabb kiadásban. 

Szoktam is mondani muternak, hogyha itt akarnék maradni a nyakán, vágjon ki a francba, mert nem akarom úgy végezni mint a dilinyós Judit.

Volt is egy nap amikor becsengettek hozzánk, muterral nyeltünk is egy kurvanagyot, mert ezek addig nyomják a csengőt amíg az végleg tönkre nem megy, úgyhogy jobb kinyitni nekik az ajtót. (egyszer muter megpróbálta bejátszani hogy nem vagyunk itthon, de a dilinyós Judit anyja az csak nyomta.. és nyomta.. ÉS NYOMTA azt a kurva csengőt. Szóval muter az kivágta az ajtót, és jól megmondta nekik hogy el lehet takarodni a francba, akármit is akarnak, baszottul nemérdekli, és mégegyszer megnyomja a csengőt, feljelenti. Aztán bebaszta az ajtót mint a kurvaég, énmeg elbújtam a sarokba úgy megijedtem. Utána a dilinyós Juditékkal hónapokig elkerültük egymást.)

Szóval mivel muter tanult az esetből, hogy ezek kurvára ráfétiseltek a csengőre, inkább jobbnak látta kinyitni.

A dilinyós Judit közölte hogy engem keres, az anyja meg ott állt mellette és fogta a kezét. Muter nagy kikerekedett szemekkel jött oda hozzám hogy: Téged keresnek.

- Szia Judit vagyok.

- Szia Judit, ismerlek. Mondjad.

- Hát csak azért jöttünk, én és az anyukám, hogy adjál nekünk munkát.

- Mit adjak?

- Munkát. Mert nekünk nincsen. Neked van?

- Hát éppen van, de segíteni nemhiszem hogy tudok.

- Ó hát ha neked van az nagyon jóó, nézzed már anya van munkája!

- Én úgy irigyellek téged!

- Ó Judit hagyjál már, ne irigyeljél, nincs azon mit.

- Szerinted mit dolgozzak?

- Szerintem? (nézek az anyjára, az meg parancsolóan néz rám, hogy jól válaszoljak mert a hajamat azt kitépi)

- Hát nézd Judit, próbálj meg abban elhelyezkedni amihez értesz.

- Amihez értek?

- Hátöö igen.

- De ugye neked se volt mindig munkád?

- Ööö nem Judit, nemvolt mindig. De majd neked is lesz, csak kitartás kell hozzá.

- Én jó vagyok matekból, és értek a gyerekekhez. Az szerinted jó lesz?

- Igen Judit, kiindulásnak nagyon jó. (ránézek az anyjára, tetszik e válasz. Igen tetszik, mosolyog, elégedett.)

- Akkorhát sok sikert. Sziasztok, viszontváltáska. 

(Na szóval ilyen köröket szoktunk nyomni a dilinyós Juditékkal. Jelzem azóta töksok gyerek megfordul náluk, ha jól tudom magántanárkodik, matekozik kicsi gyerekekkel, és azóta is ordít és nyomja azt a szájbakúrt csengőt éjjel nappal.)

A mi szintünkön régebben itt lakott a Margó és a két gyereke. 

Régi emlékeim szerint a Margó is őrült volt, emlékszem amikor gyerekként kinéztem az ablakon, és ő meg ordított kifelé az övén, miszerint: ÉÉLJEN A SZERELEEM!

Muter meg behúzott az ablakból és mondta, hogy a néni nemnormális, kerüljem el. Én meg megkérdeztem mi az a szerelem, amit a néni így kiabál, muter meg mondta, hogy ne akarjam még azt tudni.

Valójában szimpatikus volt a nő, Isten tudja miért. Aztán egy este,arra kelt fel az egész ház, hogy a Margó baltával elkezdte szétverni a lakását, mert úgy döntött erre már nincsen többé szükség. Szóval kihívták a tűzoltókat, meg rendőrséget, meg mentőket, meg tényleg mindent amit kilehet, mert féltek, hogy a Margó valami gázcsövet hasít majd ketté a baltával, aztán baszhatjuk mindannyian. Kemény menet volt mire kioperálták Margót a házából. Utána nem láttuk többet, tuti diliházban végezte. A háza azóta is üresen áll. (mármint ami megmaradt belőle)

A Margóék exlakása mellett lakik a "Macskás nő". Nincsen neki neve, vagy talán csak sose kérdeztük meg. Van neki 100 macskája, mindegyik ki-be járkál reggeltől estig. Emiatt az ajtaja állandóan nyitva van, tudja nyomni az aktív híreket mindenkinek, bármikor. A macskák amúgy rendszerint a lépcsőházba szarnak, én meg bekopogok mindig hozzá, hogy: "Gond van, jönni kellene" És akkor ő már tudja, hogy kurvagyorsan elkell pucolnia a macskaszart, ha meg akarja tartani őket.

Amúgy hálás kis teremtés, mindig megkérdezi hogyvagyok, szóval szoktunk mi spanoskodni, csak macskája ne lenne. (Egyszer az egyik célt tévesztett és hozzánk rohant be, muter meg mondta, hogyha kedves az életem, fél percem van hogy kitakarítsam a macskát.) Abban a fél percben több kalóriát égettem, mint egy másfél órás Rubint Réka dvd alatt.

Itt lakik még valami nyomozó fazon is, sajnálatos módon van neki asszonya, úgyhogy mindent a szemnek semmit a kéznek alapon működünk. Tudod az a szexi egyenruhás, gumibotos, fegyveres fajta, 2 méteres jóképű macsó, akiről legszívesebben egy egész álló napig fantáziálnál, de nem teheted, mert van pasid,  tiltja a vallásod, az erkölcseid, stb. (amúgy fogalmam sincs, hogy fér meg a nyomozó fószer a földszinten lakó drogbáróval, meg ugye Józsival és Marikával.)

Józsi és Marika az elmúlt fél év nagy sztárjai lettek. Az első bantu-rézbőrű lakosok honfoglalásának lehettünk szemtanúi.

Befoglalták az egész házat, veszekednek nap mint nap, rendszerint azon, hogy éppen kinek az anyja a rohadt kurva, és ki lopott kitől. A konyhájuk továbbra is az én szobám fala mellett található, szóval pont mielőtt felmondták volna az idegeim a szolgálatot, végül inkább úgy döntöttem hogy elfogadom őket. Már csak azért imádkozok, hogy ne reggel 6kor legyen családi kurvaanyázás mert akkor rendszerint nekemis telibeszart napom lesz.

Mire sikerült a felismerés, hogy ezzel bizony együtt kell élni, megjelentek a második generációs Józsi és Marika ivadékok. Az emeletre költöztek a haverjaik, 2 dzsipó: -sötét mint az éjszaka cigánygyerekek - és az ö barátnőik, Mercédesz és Szamanta.

Nem fogod elhinni, de tényleg mezítláb szaladgálnak át egymáshoz ha sztori van, vagy valakivel anyázni kell. A csipogós kutya meg rohan utánuk. Van hogy már a lépcsőházba elkezdik nyomni a sztorit, hogy:

"- Adjatok mán' azonnal egy szál cigit mer' kiég a belem!" 

Az ilyen felkiáltásokat muter nagyon szokta értékelni, rendre elmeséli hogy milyen kézigránátra és fegyverre tart igényt, hogy elkövethessen egy kisebb népirtást. 

A bejegyzés trackback címe:

https://namajdmost.blog.hu/api/trackback/id/tr335187167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása