Ha volt már hosszú kapcsolatod, akkor tudod, hogy előbb-utóbb eljön egy erősebb hullám, ami egyre inkább kisatírozza az agyadból a rózsaszín felhőket.

A legutóbbi, és egyben az első komoly párkapcsolati krízisünk után elég nehezen tértem magamhoz.

( http://namajdmost.blog.hu/2014/03/25/feszekrakas-megborulas )

Hazautaztam Debrecenbe, de valahogy nem lett szebb az ég, nem lett virágzóbb a tavasz, csak beindult a kibaszott női agy, és ezer meg ezer elméletet kezdett gyártani.

Elég jó ez a kapcsolat? Szeret még? Szeretem még? Nem unom az állandó utazgatást? Ő mikor utazott értem utoljára? Mit tett értünk utoljára? Mit nyeltem le neki utoljára?

És akkor beindult az über-összesítés a fejemben, mintha valami mérföldkőhöz érkeztem volna el. Egyre inkább azt éreztem, hogy rendbe kell tenni ezt a párkapcsolat dolgot.

Természetesen lebetegedtem mint a kurvaég tavasszal lebetegedni?!! ahogy az lenni szokott.

Az elmúlt 2 évben mindig akkor lettem beteg, ha totálra kimerítettem magam, szóval most sem volt ez másképp.

Folyt taknyom-nyálam, köhögtem mint egy ló, és ültem itthon a szakdoga leadás közepén.

Megkértem Alexet, hogy nézze már át velem a szakdoga formai szerkesztgetését, (mégiscsak informatikus, csuklóból megcsinálja) amire viszont beszólt valami atombunkót, én pedig végérvényesen elindítottam magamban a pirosan villogó PÁRKAPCSOLATI MÉRLEGELÉS ÉS KRÍZIS NAPJAIT.

Napokra elvonultam magamba, és minél többet gondolkodtam, annál több sértő pontot véltem felfedezni kicsiny kapcsolatunkban.

Aztán olyan kurvanagy igazságokra jöttem rá, mint például: állandóan magam elé helyezem a kapcsolatot és Alexet.

Hagyom, hogy állandó jelleggel éljen a hobbijának, akkor is ha emiatt kárt szenved a kapcsolatunk. (gondolok itt a több napra elvonulós serpa túrázásokra) Emellett persze én semmit sem csinálok, csak utazok folyton folyvást, kigürizem a belem, egyetemet csinálok, és  elviszem a hátamon a kapcsolatot. (Lásd: megpróbálom egyedül lemeccsezni magamban a problémáinkat, veszekedéseket, nemtetszikeket.)

A legtöbb esetben, ha valami nekem nem tetszik, duzzogok, megengedek egy minimális hisztit, aztán az esetek 99%-ban végül megenyhülök, és azt csinál amit szeretne. (akkor is ha tudja, hogy ez nekem szar.)

SZÓVAL BETELT A POHÁR.

Rájöttem, hogy igazából én vagyok a seggfej, hogy lenyelek mindent, annak érdekében, hogy egy jól működő-atombiztos-végre nem elbaszott kapcsolatom legyen.

Szilveszter környékén megfogadtam, hogy többet fogok tenni a boldogságomért, ugyanakkor mégis hagytam magam, újra és újra elsodródni eme nemes céltól. ( http://namajdmost.blog.hu/2014/01/13/valahol_az_ev_vegen )

Ígyhát azt mondtam, hogy ténylegesen is BEKAPHATJA MINDENKI, és nekiláttam egy jó kis csajos önmegvalósítós hétnek. 

Először is elmentem egy fodrászhoz, vágattam a hajamból egy laza 10 centit, és befestettem "szépbarnára". 

Aztán bejelentkeztem a nőgyógyászomhoz, akivel már 3 éve nem találkoztunk. Eléggé égett a pofámról a bőr, de se pénzem se időm nemvolt rá, hogy puncit mutogassak egy gumikesztyűs bajszos férfinak.

Szóval alávetettem magam, féltem mint az állat. Kb. másfél órán át borotválkoztam, BIZTOS AMI BIZTOS, szó ne érje a ház elejét. (mégiscsak ő a 2. férfi az elmúlt két évben, aki bizonyos értelemben a magáévá fog tenni)

Úgy kicsíptem magam mint egy diszkós kurva, de tutira akartam menni, nehogy azt lássa, mennyire megrogytam az elmúlt években. Mielőtt felpattantam a minden nők rémálma asztalra, megkérdezte miért jöttem.

Magam is meglepődtem, de azt kértem, úgy nézzen meg engem, hogy mondja meg lehet-e gyerekem.

(pedig legutóbb igazi gyerekpara sokkot kaptam, mert én gyerekre még nem állok készen. ERRE? Azt akarom tudni lehetek-e anya?

Mindig mondom... A NŐT SOSE AKARD MEGÉRTENI)

Szóval a kedves doktorúr felfedezte a világ legszebb méhét és vagináját, és azt mondta:

"Minden rendben van, nincsen akadálya hogy gyereket szüljön. Magán nem fog múlni semmi."

És akkor kibaszott könnyek gyűltek a szemembe. 

Kiugrabugráltam a rendelőből és hazáig pajkospóniként szárnyaltam 1 méterrel a föld fölött.

Muternek olyan 50szer elmondtam hogy LEHET GYEREKEM, LEHET GYEREKEM, amitől a második napon már kitépte az összes hajszálát. 

A harmadik napra kezdtem kijózanodni, és egész komolyan elgondolkoztam a saját reakcióimon. 

Ha kurvára nincs itt még ennek az ideje, mi a fasznak örülök most mégis ennyire?

Szóval újabb filozófiai magasságokba emelkedtem.

Mivel nőcis hetet tartottam a következő kihívást a kozmetikus jelentette, ahol nem voltam 10 éve. (ezt most halkan mondom, de 10 ÉVE)

Nagy vagányan betoppantam egy kozmetikus asszonykához, akivel közöltem, hogy kurvára mindent csináljon meg az arcomon amit lehet. Ne sajnálja, eléggé elhanyagoltam, szóval jöhet bármi, az időt és a pénzt rászántuk.

Szóval kaptam egy arctisztítást (gyengébbek kedvéért miteszer nyomkodást, krémezgetést, arcpuhítást) Egy ultrahangos arckezelést, meg ilyesmiket.

Természetesen életem legnagyobb fájdalmait éltem át. Minden férfit alávetnék egy ilyen arctisztításnak.

Feküdtem ott, (talán csak a nőgyógyásznál voltam kiszolgáltatottabb állapotban) és csak folyt a könnyem, és folyt.

Akkor megfogadtam, hogy minden férfit ezzel kellene kínozni, többek között Alexet is. 

Amikor a nő megkérdezte, kérek-e a végén arcmasszázst, én majdnem szétvertem valamit, és csak ennyi dübörgött a fejemben, hogy:

EZ MÉG KÉRDÉS BENNED? HÁT CSINÁLJAD MÁR! AZONNAL!

Miután kijöttem nem éreztem az arcomat. Potom 3 napig egyszerűen nem lehetett az arcomhoz érni.

Úgy néztem ki mint egy hal. Mikre nem képesek a nők?? Vagy csak én vagyok ősember ehhez?

Semmiképpen se menjetek kozmetikushoz! Vérfarkas mind!

Ezután kielégítettem a lelkemet egy Soma könyvvel, ami némiképp enyhített a szenvedéseimen, ugyanakkor arra kellett rájönnöm, hogy abszolut nem lettem jobban a csajos héttől.

Sőt.

Továbbra is keresem az önmegvalósítás, a boldogság és a párkapcsolati harmónia útját. (Jeee, újra filozófus vagyok)

A nőcis hét zárásaként elmentem Mesi barátnőmmel iszogatni kicsit, ahol több hímnemű is jelen volt.

Idejét sem tudom, mikor ittam utoljára alkoholt hímneműekkel, szóval eléggé örültem, hogy kicsit meglobogtathatjuk azokat a női energiákat.

Természetesen mint kiderült Alex több barátja is ottvolt, szóval mire elkezdtem jól érezni magam, meg szóba elegyedni más hímekkel, (egyszerűen csak a jóérzés, és a női energiák kedvéért)  mindig megkérdezte valaki, hogy: ALEX HOGY VAN? MINDEN RENDBEN VELETEK? 

Imádtam.