Minden nyugodt ember életében eljön az a pont, amikor bele kell futnia a jóöreg Exbe.

Olyan ez mint a végső ítélet. Olyan megpróbáltatás, amit még a szuperhősnek a finish előtt végre kell hajtania. Ez a végső ütközet. 

A szakítás valójában csak egy teátrális jelenet. A valódi megmérettetés évekkel később kezdődik, egy telefonnal.

- Szia!

- Öö szia!

- De rég beszéltünk... 

- Hát elég régen.. Nem is tudom pontosan. Azthiszem pont 1 év és 3 hét, merthát augusztus 4.én láttalak utoljára. Deee öö csak tippelek persze. Nem tartom én észben, tudod hogyvan ez...

- Tudom, tudom, énis pont erre tippeltem volna. (jó persze hagyjuk már)

- És amúgy jól vagy?

- Jól, jól, és te? (rendkívül jól, éppen szarból várat építek a csúfos szakításunk óta)

- Aha, velem is minden rendben. (gondolom..)

- Hát akkor jó.

- Aha igen..

- Most autóban ülsz?

- Aha éppen vezetek.

- Merre tartasz?

- Pest felé.

- Nem mondod!? Képzeld én már 3 hónapja pesten lakom! (Micsoda véletlenek..)

- Nocsak! Találkozunk?

- Aha persze, valamikor összehozhatjuk.

- Mármint most!

- Hogymondod?

- Most van két szabad órám, összefutunk egy kólára?

- Persze. (MIVAAAAAAAAAAAAN?)

- Akkor csak dobj egy smst hogy hová menjek, és akkor ott találkozunk 1 óra múlva.

- Rendben.

- De ne öltözz ki, én sem készültem. (hát gondolod hogy odamegyek egy bemelegítőben??)

-  Ööö okés.

Minden lány rémálma/vágyálma így kezdődik.

Adott egy átlagos nap, átlagos felhőkkel az égen. Adott egy Expasi, aki egy órán belül találkozni óhajt veled. Adott vagy Te, teleszart gatyával, álmos kialvatlan fejjel, gyűrött arccal, és Adams familys séróval.

Ilyen esetekben elengedhetetlen mentőmellény felhívni a barátnőket. Minimum kettőt.

Mind a kettőnek 10 percben összefoglalni mit beszéltetek.

2 percben hagyni, hogy lesokkolódjanak ők is.

Egy percig várni hogy beleéljék magukat a helyzetbe.

Mégegy percet rászánni, hogy kifejezzék részvétüket.

Fontos, hogy a telefonhívások után elszívj vagy 3 szál cigit egymás után, és összeszedd a gondolataidat.

Eközben megfogadod, hogy félreteszed a múlt sérelmeit, kedves melengető szeretetburokként/Terézanyaként bocsájtod meg minden bűnét.

A következő vacilálási periódust azzal töltöd, hogy gondolkozol elmondd-e a pasidnak akivel együtt laksz.

Vacilál. Vacilál. Vacilál. 

Elmondjuk. Őszinték vagyunk. Nincs mit titkolni. Csak megiszunk egy bambit azzal a pasival aki 3 évre kivont a normális épeszű emberek világából. és ezt a jelenlegi pasid is tudja. 

Nagylevegő. Telefonál.

- Szia Alex, mizu?

- Éppen dolgozok bébi mondjad.

- Hát csak felhívtalak, hogy hogy vagy.

- Jól köszi, és te?

- Én is. 

- Szeretnél még valamit?

- Nem

- Okés, akkor ha hazaértem beszélünk.

- Hááát jóóó..

- Szeretnél még valamit?

- Nem

- Biztos?

- Biztos.

- Akkor szia!

- Várj

- Na mondjad!

- Á tényleg semmi.

- Mondjadmár!

- Najó. Egy fél óra múlva találkozok a Tibivel.

- A kivel?

- Tibivel.

- Ki az a Tibi?

- Hát ő csak Tibi.

- Az a Tibi??

- Khm az.

- És mit szeretnél vele?

- Hát felhívott totál véletlenül és bedobta hogy összefuthatnánk egy kólára ha úgyis pesten van. Én meg gondoltam elmehetnék.

- Kólázni az expasiddal csakúgy véletlenül, pont amikor szabin vagy?

- Hát öö igen. De nem lesz semmi, csak megtudjuk kivel mivan, aztán söprök is haza. Felhívlak ha hazaértem, tényleg csak egy órácska lesz.

- Oda mész ahová akarsz, de tudjad hogy nem örülök neki!!

- Szeretlek, szeretlek, felhívlak ha hazaértem!!

A párkapcsolat helyzetét ilyenkor már nem lehet megítélni, azt viszont igen, hogy milyen veszekedés vár rád este.

Ezeket a gondolatokat most félre teszed, és rohansz lezuhanyozni.

Embert varázsolsz magadból, és negyed órát arra használsz, hogy állsz a ruhásszekrény előtt és morfondírozol mi a faszt vegyél fel.

Direkt kérte hogy ne öltözz ki, szóval a feladat nehéz.

Kategorizálod a ruhákat 1-től 10-ig és kiválasztod a 7-es kategóriájú ruhakölteményt. 

Nem csípheted ki magad normálisan, mert még azt hiszi neki öltözöl ki, azt meg nem szeretnénk. (imádjuk a női logikát)

Felöltözöl, elindulsz.

Vársz a megbeszélt benzinkút előtt. Mivel az expasid jól beléd verte a járásotok alatt hogy nem szabad késni, ezért 10 perccel hamarabb érkezel. mert ha késtél, ott hagyott mint a szart

A pasi késik 5 percet.

10 percet.

15 percet.

15 percnél felhív hogy dugóba került. Siet, mindjárt érkezik.

Öszeszorítod a segged, izgulsz. Nézel jobbra, nézel balra, izzadsz, beállítod a hajad. Nézed honnan jöhet. Beállsz a menő modell-díva pózba és mozdulatlan maradsz.

Ebben a pózban jól szemügyre veszed a benzinkút minden apró részletét, merthát kurvára ráérsz. 

A benzinkutas meg azthiszi prosti vagy.

20 percnél újra csöng a telefon.

Az Ex nem találja meg a helyet amit megbeszéltetek, 3 sarokkal arrébb várakozik.

Szidod a jókurva édesanyját, de gyorsan nekiindulsz, ezzel megbomlasztva a csodálatos festői prosti látványt.

A hajadat lobogtatod, a hasadat behúzod, keresed hogy hol az Istenbe tévedhetett el, ez az életedet anno megkeserítő szarházi.

Meglátod, odamész. Puszi puszi, egy hetyke ölelés. 

Beszélgettek a semmiről, senki nem néz egymás szemébe. Jól megjegyzi hogy nem kellett volna kicsípni magad. Te magyarázkodsz, hogy nem csípted ki magad, ez a legszarabb ruhád. (ő meg tudja hogy nem így van.)

Az Ex legatyásodott, szakállat növesztett. A szeméből eltűnt a régen látott szikra és szenvedély. 

Ráeszmélsz, hogy eltelt az idő, ezt jól meg is beszélitek. 

Beültök valahová isztok egy bambit. 

Elkezdődik a jól betanult, "hogyvagy? én jól" nagysikerű eposz. 

Néha a tekintetek összetalálkozik. Keresed azt a régi srácot akit régen őrülten szerettél, de már sehol sem találod.

Csalódott vagy.

Megtudod hogy a szakításotok után pár hónappal feleségül vett valakit.

Aztán megtudod hogy a csaj lassan 8 hónapos terhes.

Gyorsan fejszámolsz.

Rájössz hogy valaki nagyon beleszart a levesbe.

Sok boldogságot kívánsz a babához. (természetesen a gesztus nem őszinte és ezt ő is tudja)

Megkérdezi neked mik a terveid, te meg elmondod hogy karriert kívánsz építeni, és 3 hónapja pesten élsz a pasiddal. 

Ő elmondja, hogy amúgy munkanélküli egy éve, és a kis felesége sem dolgozik. 

Aztán eszedbe jut, hogy évek múlva mindig kiderül, ki szívott nagyobbat a szakítás után.

Elégedettség érzés, keserédes hogyishívjákkal keverve. 

Búcsúzás, ölelés, viszontlátás. 

Aztán másnap megtudod, hogy a benzinkutat ahol várakoztál 20 percen át, 1 órával később kirabolta fegyverrel egy pasas. 

Ollé!