Na szóval. Ez a blog szingliblognak indult, hogy megörökítsem mesés útkeresésem ebben a konok társtalan világban. Írtam is sok pasis sztorit, meg bénáskodást. Aztán útközben a blog irányt tévesztett. Többen is kérdezték mi ez a nagy csönd pasifronton, írjak már a hímekről, meg írjam már meg mi az aktuál helyzet.
Igen, lett nekem pasasom, aztán költői válságba is keveredtem emiatt. Hogy is írhatnék aktuál kapcsolatról poénosat meg vicceset, ha közben szeretlek van meg bódogság?
Na, nem kell aggódni, ez a veszély már nem fenyeget, jó gyorsan véget is ért.
Tiszteletből meg jófejségből, nem írok ezen kapcsolatomról, pedig higgyétek el, lenne min kacagni.
Éppen emésztettem ezt a gyorskapcsolat-végetérősdit, amikor úgy döntöttünk Mesivel megyünk kicsit bulikázni, iszogatni mint a régi szépidőkben.
Keményen uralkodott a geciszar hangulat, szóval magamra rántottam valami passzos ruhát (amit még soha életemben nem mertem felvenni) úúgyis totál mindegy hogy nézek ki most - alapon, és nekiindultunk a vad éjszakának.
Odafelé nagy reményvesztettségemben poénosra vettük a figurát (tudod olyan tinilányosan)
- Hé Mesi! Az a hím, aki ma először odajön hozzám az lesz a párom!
Egészen feszengősen (az a szaros ruha...) beléptünk a favorit krimóba, lestoppoltam egy helyet a pultnál, mondom ide azzal a vodkával haver!
Még meg sem kaptam az üdítőitalom, amikor odajön egy csávesz, - Mesinek valami haverja.
- Hát mutass már be a hölgynek Mesikém...
- Elég dögös a ruhád.. (eeez??? te viccelsz velem? kb. egy töltött szafaládénak érzem magam benne, de nemgond)
- Köszi szépen, te ki vagy?
- Tomi vagyok
- Na szevasz Tomi, mit kell tudni rólad?
- Jet-ski oktató vagyok.
- Úúúúú tényleg?
- Tényleg.
- Mit kell tudni még rólad?
- A Tescóban dolgozom, kocsitoló vagyok.
- Ühm aha
- Néha már 40 kocsit is össze tudok tolni egyszerre.
- Tényleg?
- Nem.
- Mivan?
- Vicceltem, programozó vagyok.
- Nem vagy jet-ski oktató sem?
- Nem, de a csajok imádják a sztorit.
Naszóval valahogy így kezdődött ez a történet..
Ez a pasas első nekifutásra elkezdett emlékeztetni önmagamra, meg a szarkasztikus humoromra, szóval éljen, lett nagy nevetés, meg táncoljunk egész este idiótán partihangulat.
Hozzá kell tennem, hogy az ilyen idióta csajozós szövegeket én rendbe mindig beszopom. Valószínűleg nem véletlenül találták ki őket. Talán azért mert hatásosak. (és mert vagyok elég aberrált, hogy ez nekem tetszedjen) Az előző gyorskapcsolatom amelyről ugye tiszteletből nem írok, azis valami idióta monológgal született meg miszerint:
- A pohár melyik részéről ittál?
- Miért?
- Mert ha énis onnan iszok, akkor az olyan mintha csókolóznánk..
Tudom. Überszar. Nekem meg tetszett.
Szóval a Tomi is így rúgott labdába valahogy.
Piszok szarul táncol szegény, de közben többet nevetsz mint táncolsz, szóval a boldogsághormon az termelődik ezerrel. A Tomi az este folyamán legyőzhetetlen társammá szegődött, mondhatni levakarhatatlanul az első pillanattól.
Kimentünk levegőzni a krimó elé a nagy heje-huja után, komoly beszélgetést imitálva.
- Remélem nincsen pasid.
- Hááát nincsen.
- Az jó, akkor gondolom a szádba élvezhetek.
- HOGYMONDOD?
- Ööö ne haragudj, nem ezt akartam mondani.
- Akkor mit?
- Azt hogy: A melledre élvezhetek?
- Nem!! Csakis és kizárólag a hajamra!
- Az kiváló, azis megfelel.
- Király!
Na így kezdődött kettőnk idiotizmusa. Kellően betegek, és aberráltak vagyunk, hogy vegyük egymás poénjait.
- Megölelhetlek?
- Meg
- Húú hozzám ért a melled!
- Na kabd be.
- Kapd be te.
Éljen az édes fiatalság. Volt ott több órás beszélgetés, aztán egy kissebb hallgatás után rámnéz, és aztkérdezi:
- Leszel az enyém örökre?..
(???!!! WTF??!! Remélem emlékszel: "Az a hím aki először odajön hozzám, az lesz a párom...")
Köpni nyelni nemtudtam, na mondom megint beszoptam egy fasza csajozós szöveget, de mondhatni, ez a legjobb amit eddig hallottam. Tudjátok ez az a mondat, amit minden lány hallani akar az életében. (LEGALÁBB egyszer)
Szóval volt itt nagy elcsendesülés meg lélegzetelállás meg a kurvaéletbasszameg kiez.
Eljött az este vége.
- Megadod a számod?
- Sajnos nem.
- Miért?
- Mert most ért véget egy kapcsolatom, szóval ne haragudj, de még erre a megadom a számom dologra sem állok készen.
- Oké, nincs gond, akkor megadom én.
Nézek mint hal a szatyorban. Nem vagyok hozzá szokva ilyensfajta határozott hímekhez a mai világban, szóval uccuneki add meg a számod.
Szépen hazakisér, illendő fiú módjára. Aztán nemillendő fiú módjára bepróbál egy csókot. Mint valami idióta szűzlány centrifugális erővel próbálok kitérni a lehetőség elől. Siker.
Ezt eljátszuk 16szor, amire megunja és otthagy. Se köszönés se pápuszi.
Éljen, újra elmaradott fogyatékost játszok ha éppen valami igazán jó is lehet.
Szóval ottlettem hagyva faszán.
Másnap felkeltem, néztem a telefonomban a számát..
Na mondom írjááál már ennek a jóembernek valami.. valami.. Bármit.
Izguljál..
Folyt. Köv. ;)
